pszichológia, közgazdaságtan, játékelmélet. összeköti őket az, hogy az emberi viselkedést modellekkel próbálják leírni. teszik ezt nem kevés sikerrel. a modellek működése főleg nem azért meglepő, mert az összetettségük nem aránylik az ember vélelmezett komplexitásához. hanem azért, mert amit sugallnak, az borzasztó, az erkölcstelen, buta, önző és vak. hát hogy működhet egy ilyen modell??
magukat a modelleket jellemezni így aztán nem igazán szokás morális oldalról. ha egy tudós ember, aki amúgy a társadalom részének érzi magát, ilyen modellt felállít, jobban teszi, ha elvonatkoztat mindenfajta értékrendtől, és "tudós vagyok, csak modellezek" kiáltással kislisszol a hátsó ajtón.
ám mi azért ne gyávuljunk el annyira, és névtelen bloggerként nevezzük csak nevén a borzalmakat.
milyen az ember a modellek szerint?
- embertársát az utcán hagyja meghalni
- elhiszi, hogy egy cég ingyen ad bármit is (plusz 10%-ot vagy ajándék fogkefét)
- tönkrehasználja a közös javakat (közlegelő)
- csal (de csak kicsit)
- hazudik másnak is és magának is
- homokba dugja a fejét
- hibásan méri fel az esélyeket
- jelentéktelen dolgokra fordít sok időt, és jelentősekre keveset
- a hatástalan gyógyszereket részesíti előnyben a hasznosakkal szemben
- nem érti a formállogikát, és nem is tudja használni
- a legjobb tudása ellenére követi a többség álláspontját
- annak hisz, akivel egyetért (és nem a hozzáértőnek)
- ösztönei vezérlik (hovatovább az orra)
és ez még csak ízelítő volt.